TISZA-TARNA-RIMA MENTE LEADER AKCIÓCSOPORT


Az Akciócsoport és települései


  Az Akciócsoport települései
Hevesi járás

(Kattints a képekre és megjelenik a település honlapja)

Tisza-Tarna-Rima Mente LEADER Akciócsoport és Egyesület

A Tisza-Tarna-Rima-Menti LEADER Akciócsoportot a Füzesabonyi és a Hevesi járás 33 települése alkotja. A Közösség 2007. szeptemberében jött létre azzal a céllal, hogy a Hevesi és Füzesabonyi járás területén koordinálja a vidékfejlesztési elképzeléseket és Helyi Vidékfejlesztési Stratégia keretében meghatározza a legfontosabb vidékfejlesztési prioritásokat, azokat az intézkedéseket, amelyek elősegíthetik a két kistérség dinamikusabb fejlődését.

A közösség létrejötte, majd az előzetes regisztráció után 2008. tavaszán kezdődött el a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megalkotása, amely egy Tervezést Koordináló Csoport irányításával, munkacsoportok és szakértők bevonásával, több hónapos munkával augusztus végén készült el és az Irányító Hatóság értékelése alapján a Helyi Közösség hivatalosan LEADER Akciócsoporttá vált.

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósítására a Helyi Közösség nonprofit szervezetté, Egyesületté alakult át, amelyet a Heves Megyei Bíróság bejegyzett és ezzel létrejött a Tisza-Tarna-Rima Mente Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület.

Az Egyesület nyílt civil szervezet.  Tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki egyetért az Egyesület céljaival, elfogadja az alapszabályt, rendszeresen fizeti a tagdíjat és felvételéhez az Elnökség minősített többsége hozzájárul. A tagfelvételhez két tag ajánlása szükséges. (Az Alapszabály, a tagfelvételi kérelem és az ajánlói nyilatkozat megtalálható a honlap dokumentumtárában, az egyesületi dokumentumok között.)

Az Egyesület választott tisztségviselői:

Elnök:

  • Magyar Csilla (Önkormányzati szféra - Kisköre)

Alelnök:

  • Molnár Richárd (Önkormányzati szféra - Füzesabony)

Elnökségi tagok:

  • Bánréviné Vágó Eleonóra (Vállalkozói szféra - Poroszló)
  • Sveiczer Sándor (Önkormányzati szféra - Heves)
  • Tóth Éva (Civil szféra - Hevesvezekény)
  • Tóthné Szabó Anita (Civil szféra - Mezőtárkány)
                 

A Felügyelő Bizottság tagjai:

  • Wingendorf János (Önkormányzati szféra - Aldebrő)  
  • Galyasné Dósa Katalin (Civil szféra - Szihalom)
  • Jen István (Vállalkozói szféra - Kisköre)

Az Egyesület székhelye Kisköre.

Az Egyesület Elnöksége az operatív munkák végzésére 2008. november elsejével  létrehozta munkaszervezetét és Heves, Erzsébet tér 3. szám alatt megnyitotta irodáját.

2009. novemberében egy akkreditációs eljárás után lehetővé vált, hogy a LEADER pályázatokkal és III. tengelyes kérelmek feldolgozásával összefüggő munkákat a Munkaszervezet delegált feladatként láthassa el, ezáltal lerövidülhessen a pályázatok beadása és a döntések meghozatala közötti időszak. A 2014-2020 közötti időszakban a pályázatkezelés kikerül az Akciócsoportok feladatköréből, a jövőben elsősorban projekt-generálás, a pályázók segítése lesz a fő feladatuk.


  Az Akciócsoport települései
Füzesabonyi járás

(Kattints a képekre és megjelenik a település honlapja)
A Tisza-Tarna-Rima-Mente Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület LEADER Akciócsoport 33 település (ebből 3 város) önkormányzatait, vállalkozásait és civil szervezeteit fogja össze.
A Egyesület településeinek területe Heves megye délkeleti része, amelyet két folyó, a Tisza, a Tarna és három patak, az Ostoros-, a Rima- és az Eger-patakok fognak közre. Ez a vidék nagy százalékban síkság, csak a térség északkeleti területei hullámosabbak, a Mátra keleti előterében szelíd dombokkal. A terület két járásra, a Füzesabonyi és a Hevesi járásokra terjed ki, melyek összlakossága 71.625 fő, a városokban élő lakosok száma 23.092 fő.

A két járás területe országos közlekedési útvonalak mentén fekszik, közlekedés földrajzi helyezete optimálisnak mondható. A fő közlekedési tengelyt a Budapest-Miskolc vasútvonallal párhuzamosan futó M3-as autópálya (E 71, V. sz. páneurópai folyosó része) és a 3-as főút alkotja. Erről a tengelyről ágazik le a 31-es és a 33-as főút, a Füzesabony-Debrecen, valamint a Kál-Kápolna-Kisújszállás vasútvonal. A vasút a Füzesabonyi Kistérségben nagyobb jelentőséggel bír, míg a Hevesi járás 17 településéből csak 5 rendelkezik működő állomással, közvetlen vonat nem jár Budapestről Hevesre.

*
Az Akciócsoport területének éghajlati, környezeti, talajtani viszonyai változatosak. Éghajlatát a magas évi napfénytartam jellemzi, vízellátottságára az időszakos vízbőségek mellett a tavaszi, kora nyári vízhiányok jellemzők. A Tarna és a Tisza mentén jelentősebb az árvízveszély. Hátrány, hogy a töltések kiépülése óta az elárasztott területekről a vizek nem tudnak természetes úton a vízfolyásokba visszajutni, a belvízveszélyes területek pedig csak korlátozottan alkalmasak szántóművelésre.
*
Területünkön található a Tisza-tó, Magyarország második legnagyobb (mesterséges) tava, mely vízkészletet tárol, öntözőrendszerek épültek rá és idegenforgalom épül rá. Egyik nevezetessége a Poroszlói Vízi Sétány és Tanösvény, ahol a vendégek víz feletti pallóúton sétálva nyerhetnek betekintést a tó élővilágába. Világörökség része a Tisza-tavi Madárrezervátum. A Hevesi Füves Puszták azokat a Poroszló, Sarud, Tiszanána, Pély, Kömlő, Átány és Erdőtelek határában lévő szikes élőhelyeket fogjál össze, amelyek nagyságuk, minőségük révén védelemre érdemesek. A puszták legnagyobb értékei az itt élő madarak. Közülük is különleges a pélyi, a poroszlói és a tiszanánai pusztákon található túzok és az ugartyúk. Természetvédelem alatt ál a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet is. A térség védett területe még az Erdőtelki Arborétum és az Erdőtelki Égerláp. A TTRM területén 77.000 ha védelem alatt álló 'NATURA 2000' terület található. A térség jellegzetes területei a zömmel védettség alatt is álló természetes gyepek (összrészesedés 10 %). Az erdők csupán 5 %-ot foglalnak el. A két kistérség ökológiai szempontból fontos vizes élőhelyei a mocsarak
*
Térségünk a szomszédos települései felé általában megfelelő közúti közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, egyedüli kivétel a Hevesi kistérségben Pély, amely közlekedési szempontból zárt helyen fekszik, mind a Jászberényi, mind a Szolnoki Kistérségek felé kapcsolathiányos. A hevesi kistérség egyik legnagyobb problémája az utak rendkívül rossz – néhol a biztonságos közlekedés alapfeltételét sem biztosító állapota, – mely probléma túlmutat önmagán, ellehetetleníti a TTRM területének egyik fontos kitörési pontjaként definiált turizmust.
*
Településeinken az oktatás, a közművelődés, a civil tevékenység szintje kívánnivalót hagy maga után. Felsőfokú oktatási intézmény nincs itt, kistérségenként mindössze egy-egy középiskola található. Az általános iskolákban kedvezőtlen jelenség a szegregáció erősödése – bizonyos településeken tisztán roma osztályokkal, iskolákkal is találkozhatunk. A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a munkanélküliek körében a Hevesi járásban 45,2, a füzesabonyiban 40,8 %, szemben a megye 35,6%-os átlagával. A térségi munkanélküliek alacsony végzettségűek, a regisztráltak tizede középfokú végzettségű, a diplomások száma elenyésző. Betanított és segédmunkás az állástalanok kétharmada. A kulturális lehetőségek igen szegényesek, bár a legtöbb településen található művelődési ház, de sok esetben azok használhatatlanok, ill. rossz állapotúak, programok alig vannak bennük.
*
A közel 280 nonprofit szervezet széles körben fogja át a két járás népességét. Tematikus megoszlás tekintetében a kultúrához, sporthoz, szabadidőhöz, oktatáshoz, településfejlesztéshez, közbiztonsághoz kapcsolódnak közülük a legtöbben. A térség gazdasági és társadalmi helyzetét jól tükrözi, hogy egyetlen kutatással-tudománnyal, nemzetközi kapcsolatokkal, többcélú adományozással foglalkozó non-profit társaságot sem találunk a térségben.
*
A két járás területének természeti adottságai a mezőgazdasági termelésnek kedveznek, ezen belül is a szántóföldi növénytermesztés a meghatározó. A Tarna mentén a szőlőtermesztés és a borágazat a jelentős, de említést érdemel a vetőmag- dohány- gyümölcs és dinnyetermesztés is. Korábban a térség fejlett és nagy hagyományokkal rendelkező kertészettel rendelkezett, amely mára szinte teljesen eltűnt. Gazdaságunk meghatározó eleme a mezőgazdaság, amely a vállalkozások számaránya alapján 13 %-ot képvisel. Nagy probléma, hogy az ipar aránya (9 %) nemcsak az országos átlagtól, de a mezőgazdaság arányától is jelentősen elmarad, így a helyi iparnak nincs munkaerő felszívó hatása. A majdnem 15 %-ot elérő kereskedelmi szektor a térségek központjait Hevest és Füzesabonyt erősítik. A gazdasági szolgáltatások aránya 4 %-ot tesz ki (Heves rendelkezik ipari parkkal, ez azonban nem tölti be funkcióját, Füzesabony pedig egyenlőre csak fejlesztési terveiben szerepelteti létesítését).
A két járás ipara elmaradott, a rendszerváltozást követően (1989) sorra szűntek meg a jelentősebb ipari foglalkoztatók, az újonnan létrejövők viszont nem tudták pótolni a rendszerváltás után kieső munkahelyeket.
A legtöbb vállalkozás a kereskedelemi szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a bányászat (homok- és kavicskitermelés), a feldolgozóipar, a villamosenergia-ipar, a gáz, a gőz és a vízellátási szektor. Ötszáz főnél többet foglalkoztató vállalkozás a két kistérségben nincs. A kistelepülések legfontosabb foglalkoztatói a Hevesi és Füzesabonyi járásban egyaránt az önkormányzatok.
A Hevesi járásban a vállalkozások száma a 2006. évben 1347, ezek döntő része egyéni vállalkozás. A térségben bekövetkezett leépítések oka a könnyűipari cégek megszűnése, telephely váltása, a mezőgazdaságban bekövetkezett tulajdonváltás. A nagy iparvállalatok leépültek, napjainkban a kis- és középvállalkozások próbálnak helyt állni a piaci versenyben, azonban többségük tőkehiánnyal küzd. A térség fő ipari ágazatai a könnyűipar, gépipar, épületasztalos ipar, papírtermék-készítés.
A Füzesabonyi járásban a 2006. évben 1232 vállalkozás működött. Ipar, élelmiszeripar kevéssé alakult ki, a tsz-ek szétesésével pedig a melléküzemági termelés is leépült.
A tíz legnagyobb vállalkozásból 5 a Füzesabonyi, 5 pedig a Hevesi járásban található. A TTRM területének legnagyobb vállalkozása a Füzesabonyi járásban található PICOPACK Rt., amely fémből készült csomagolószerek gyártásával foglalkozik. Termékeit belföldön és külföldön egyaránt forgalmazzák, alkalmazotti létszáma 494 fő. Ezt követi a Hevesi járásban található SBS Kft, amely fémszerkezetek gyártásával foglalkozik, 320 főt foglalkoztat. A 3. és 4. legnagyobb vállalkozás a FENSTHERM Kft. és a DUROPACK-STARPACK Kft. Az előbbi műanyag nyílászárókat gyárt 283 fővel, az utóbbi csomagolóanyagokat, 230 fő foglalkoztatottal. Az utánuk következő cégeknek 200 főnél kevesebb dolgozójuk van, találhatunk köztük fémipari, népművészeti, húsipari, műanyag nyílászáró-gyártó vállalkozást és egy ÁFÉSZ-t is.
A kisebb vállalkozásokról elmondható, hogy a Füzesabonyi járásban jól működő turisztikai szolgáltatók, sütőipari vállalkozások, szeszfőzdék, borpalackozók, de hűtőház, zöldség-gyümölcs feldolgozó is van közöttük. A térségben sok a regisztrált őstermelő, de ez csak kiegészítő jövedelmet biztosít, kevesen élnek meg belőle. A hevesi járásban a 20 fő felett foglalkoztató ipari üzemek száma 24, melyek között találunk betont, ponyvát, konfekcióterméket előállítókat is.

*
Az akciócsoport 33 települése közül 22 a hátrányosak közé tartozik. A Hevesi teljes járás, valamint a Füzesabonyi járás 5 településének leghátrányosabbak közé történt besorolása helyzeti előnyt teremthetne, ám a helyi tőkeellátottság igen szegényes, más befektetők megjelenése pedig esetleges. A térségben – összefüggésben a romák népességen belüli magas arányával is – igen kedvezőtlenek a foglalkoztatási adatok. A Füzesabonyi járás munkanélküliségi rátája 9, míg a Hevesi járásé 14,3 %. A tartósan munkanélküliek aránya 48 % illetve 54,9 %.
*
A LEADER Akciócsoport településeinek problémái komplexek. Egyfelől súlyos a gazdasági helyzetük, másfelől megoldatlan társadalmi kérdésekkel is küszködnek. A rendszerváltás után leépült ipar által kibocsátott munkaerőt a még leépültebb mezőgazdaság nem képes felszívni. A helyi vállalkozások tőke- és innováció-szegények, a népesség kedvezőtlen demográfiai, iskolázottsági, egészségi állapota miatt hatékony munkaerőbázist nem tud biztosítani. Az infrastrukturális hiányosságok tovább rontják a térség felzárkózásának esélyét. A környezetterhelés szempontjából térségünk a legkevésbé csatornázott területek egyike. A 33 település közül csak 9 rendelkezik kiépített szennyvízhálózattal.
*
A két járás településeinek, az ott élő embereknek lehetőségei is vannak. A meglévő természeti, kulturális értékek és adottságok fenntartható feltárása, hasznosítása a jövő záloga lehet. Növelheti a térség esélyeit többek között a Tisza-menti Natúrpark kiterjesztése, a bio- és természet-közeli gazdálkodás, az energianövény-termesztés, a helyi termékek előállítása, az ökoturizmus, az épített és szellemi örökség minél teljesebb megőrzése, bemutathatóvá tétele. A 33 település együttműködésével az emberek, a térségek és a szektorok között az eredményesség növelhető. A térség turisztikai szempontból nagy lehetőségeket rejt magában: az egészséges környezet, a Tisza-tó adottságai, a két kistérség épített öröksége: kastélyok, kúriák, egyházi építmények, főként a Füzesabonyi kistérség településeinek gazdag hagyományvilága mind olyan értékek, amely a jövőben kamatoztatható.